Hogyan maradjunk fiatalok?

A fiatalság megőrzéséhez először az öregedés folyamatát kell ismernünk. Számos elmélet született már, amelyek segítenek megérteni, hogy mit is kell tennünk ahhoz, hogy ha mást nem is, de legalább növeljük annak esélyét, hogy tovább élhessünk, és minél hosszabb ideig maradjunk fiatalok, illetve fiatalosak. Bár ezek az elméletek még nem tudtak teljeskörű magyarázattal szolgálni, mindenképpen fontos előrelépést jelentenek az élet ezen folyamatainak megértését illetően. Az biztos, hogy testünk fizikai és élettani tulajdonságai, így valószínűleg a várható maximális élettartam is génjeinkben van kódolva, ezért csodaszer hiányában a helyes életmód segíségével tudjuk a legjobban ezt az időt kihasználni.

Az évek múlásával testünk teljes egésze, annak minden szerve és sejtje öregszik. Ennek mértékét leglátványosabban a külső megjelenés és a bőrfelszín állapotával tudjuk megítélni. A bőr megjelenése például visszatükrözi belső szerveink állapotát, így például az arcon megjelenő ráncok száma szoros kapcsolatba hozható a tüdő krónikus betegségeivel is.

Az öregedés során a bőrben számos szövettani elváltozás történik. A felhám elvékonyodik, a ráncok mélyén sorvadás mutatható ki, csökken a bőrt tápláló erek száma, a rugalmasságot és feszességet biztosító rostok szerkezete felbomlik és mennyiségük csökken. A ráncok kialakulásában a kollagénnek fontos szerepe van. Mennyisége jelentősen csökken, feltöredezik és szerkezete abnormálissá válik, ezáltal a bőr veszít feszességéből. Ennek egyik oka, hogy a cukor biokémiai folyamatok során a kollagénhez kötődve olyan szerkezetbeli változásokat idéz elő, ami során az merevebb és rugalmatlanabb lesz. A folyamat során keletkező káros molekulák ezen kívül oxidatív stressz révén szabad gyököket szabadítanak fel, amelyek hatására a kollagén széttöredezik. A dohányzás és az UV-sugárzás hatására is ilyen szabad gyökök keletkeznek, ami ugyanilyen eredményre vezet.

A bőr rugalmasságát az abban megtalálható elasztin biztosítja. Ennek mennyisége az öregedés során folyamatosan csökken. A külső károsító tényezők, mint az UV-sugárzás hatására megnő az elasztint lebontó elasztáz nevű enzim mennyisége, ami elasztózishoz (a rugalmas szövetek degenerációjához), így a bőr fokozottabb és gyorsabb öregedéséhez vezet.

A szervezetet érő káros hatások azonban a sejteket is károsítják. 2009-ben három kutató kapott Nobel-díjat, mert kutatásaikkal kimutatták, hogy a sejtek osztódásában szerepet játszó kromoszómák végein megtalálható sapkaszerű képződmények, melyeket telomereknek neveznek, fontos szerepet töltenek be a sejtosztódás szabályozásában. Ezek hossza minden osztódási ciklus után egyre rövidebb lesz, a sejt öregszik. Ezt a folyamatot a káros tényezők, mint pl. az UV-sugárzás, dohányzás vagy a stressz felgyorsítják. Ha a telomerek túl rövidek lesznek, nem tudják a folyamatot szabályozni, a sejt elpusztul, vagy kóros burjánzás alakul ki.